2012. július 29., vasárnap

Élet Hazza nélkül

-Mi történt? Jól vagy? Szólalj már meg!-szólt Louis arcomat végigsimítva. Kinyitottam a szemem, végignéztem magamon.Izzadtságban feküdtem. Levegőt alig kaptam. Odaszaladtam a tükörhöz. végignéztem az arcomon. Szemeim vérvörösek voltak. Ezekszerint sírtam.
-Mi történt?-ziháltam.
-Olyan voltál, mintha megszállt volna egy ördög. Önkívületben ordítottál. Valami olyasmit, hogy Ne! Ne kapcsolják ki a gépet! Élnie kell! Én szeretem őt! Nem halhat meg!  De kiről álmodtál?-karolt át szelíden.
Tudtam, Harryről. Elmondjam, vagy ne? Nem. Erről egy szót sem senkinek.Megpróbáltam menteni magam:
-Az egyik barátnőm...arról álmodtam...hogy kórházban van..és le akarják kapcsolni a gépeket.-dadogtam.
-Aha..értem.-mosolygott.-Gyere, vár az ebéd.-kacsintott.
-Hogy mi?! Miért, mennyi az idő?-értetlenkedtem.
-13 óra múlt.-nyomta a képembe Iphoneját.
-Jézusom! Nem késünk el?!-idegeskedtem, és összekapkodtam a ruháimat.
-Mégis honnan?-nézett rám hülyén.
-Ja, nem megyünk ma sehova?-lepődtem meg.
-Elvileg nem. De ha akarod később elmehetünk. Édeskettesben-nézett mélyen a szemembe.
-Szóval randira hívsz-vigyorogtam-nagyon szívesen veled megyek-pusziltam szájon.
-Na megyek, szedek neked kaját, addig szedelődzködj össze-kacsintott
-Köszönöm-integettem. Kinéztem az ablakon.  Forró nyári nap volt. az emberek félmeztelenül járkáltak az utcán.
Elszaladtam az emeleti fürdőbe elvégezni reggeli teendőimet.Felkaptam ezt a laza cuccost:
Lebattyogtam a konyhába. Louis már kész volt a kajámmal. Egyedül volt ott, és mosogatott. Hátulról átkaroltam. 
-Többiek?-kérdeztem halkan. Megfordult, megpuszilta az orromat,végignézett rajtam, elégedetten bólogatott, és válaszolt:
-A többiek kérlekszépen Harryhez mentek.
-Jézusom! A műtét előtt még látnom kell!-aggódtam.
-Hát, nem fogod, mert már megműtötték. Lábadozik. A műtét sikeres volt.-mosolygott, mire váratlanul a nyakába ugrottam, mire ő majdnem feldőlt.
-Na, gyorsan megkajálok és elmegyünk hozzájuk?-hadartam a kérdést, úgy hogy egy rappernek becsületére válna.
-Oké.-mosolygott-én addig kitakarítok a szobámba, mert mióta nálad alszok, ott buliznak hajnalban, méghozzá nélkülünk, és nem pakolnak el maguk után!-háborodott fel, és felszáguldott az emeletre.
Kicsit ledöbbentett. Mosogatott? Most meg takarít?! Ez a gyerek kezd normális lenni..... gondoltam. Mosolyogtam rajta. Túl vidám voltam ahhoz, hogy azon agyaljak, hogy a pasim nincs megkergülve.
Mikor végeztem a kajával, felüvöltöttem az emeletre:
-Indulhatuuuuunk?
-Naná.-sipította, és lebaktatott. Szemüveg, álbajusz volt rajta.
-Na, mivan most nem civilben megyünk?-mosolyogtam rajta.
-Nem! Most bárki megismerhet!-vágott hozzám bajuszt és szemcsit.
-Múltkor is megismerhettek volna...-forgattam mosolyogva szemeimet.-Na, hogy áll?-csücsörítettem bajusszal az orrom alatt.
-Mesésen!-kacsintott vigyorogva.
-Kicsit sem fognak egy csajt hülyének nézni bajuszban.
-Áhh tényleg!-vágott hozzám egy  Sherlock Holmes-féle kalapot.
-Igen..-vágtam unott fejet.-Így tényleg SOKKAL jobb! Na mindegy.... menjünk.
Bevágtuk magunkat a kocsiba, és egyenesen a kórházba hajtottunk.
-Jónapot, Harry Stylest keressük.-köszöntem a recepciósnak, eléggé hülyén nézett ránk, tuti a bajusz miatt. A miheztartás végett gyorsan lekaptam, és zsebrevágtam. Vigyorogtam egy sort, ekkor a nő intett, hogy kövessük. Lépcsők, és folyosók rengetege következett. Végre elértük a szobát, ahol a többi srác és Kata álltak.
-Sziasztok!-köszöntöttem őket. Utána egyből Harryhez futottam.-Sziaa, na hogy vagy?-mosolyogtam. Most valahogy nem ÚGY tekintettem rá, mint tegnap. Csak barátként. Lehet, hogy előző nap a stressz váltotta ki belőlem. De a csók felejthetetlen és kitörölhetetlen marad......Harry szavai zavarták  meg gondolataimat:
-Jól, köszi-villantotta meg mosolyát-szerencsére minden komplikációk nélkül ment.
Annyira örültem. Ekkor Liam robogott be sugárzó arccal.
-1 hét múlva kiengednek haver!-örvendezett. Niall furán nézett rá.
-Te meg mikor mentél ki? O.o"
-Őő, az előbb.-mosolygott zavartan Daddy D.
-1 héééét!-virultunk ki.
-Gyorsan felhívom a menedzsert, hogy ne aggódjon, nem kell sokáig halasztani a turnét!-rohant ki Niall.
Louis a turné szó hallatán ijedten fordította felém buksiját. Meg kell győznöm a szülőket, hogy engedjenek el! Kihívtam Lout, és megbeszéltük, hogy jövő héten az egész bandával hazaállítunk, és megfűzzük őket!
Visszamentünk, megbeszéltük velük is. Mindenki örült. Ekkor megcsörrent Zayn telefonja. Paul volt az. Azt mondta, hogy mivel  még nem turnézunk, jövő héten dedikálásra megyünk. Persze csak Harry teljes gyógyulása után. Azt mondta, hogy mi, lányok is menjünk, ugyanis már híresek vagyunk mi is csak nem annyira mint a srácok Ennek nagyon megörültünk. Lejárt a látogatási időnk, és hazamentünk. Felmentem a szobámba, lehoztam a laptopomat, és a kanapéra hasaltam. Bekapcsoltam a tévét. Lefagytam. Én voltam ott Louissal.  
-Ez a celebséggel jár.-hallottam a hátam mögül. Odanéztem, és Zayn állt ott egy hatalmas pizzával. Rámkacsintott, és felballagott a lépcsőn.
Szerencsére semmit rossz nem mondtak, csak hogy milyen jó, hogy Louis ilyen hamar túltette magát Elenaoron...
Átkapcsoltam egy zenecsatornára. Természetesen 1D ment. Pont Liam szólója tartott. A tévéből, és a lépcsőfordulóból egyaránt.
-Még a csapból is ti folytok!-szóltam neki nevetve.
-Erről csak is én tehetek.-húzta ki magát büszkén.-Ha én nem vagyok, most a béka segge alatt lennének.-vigyorgott, és igazgatni kezdte haját.
-HALLOTTAM ÁM!-üvöltött le neki Zayn. Jót röhögtem rajtuk.
-Várjunkcsak! Mit is mondtál?-kérdezte Niall, aki eddig a konyhában ügyeskedett. -A csapból is mi folyunk?-kiniytotta a csapot, és sértődötten megszólalt: -Azért ennyire csöpögősek nem vagyunk!-felhúzta az orrát, és szintén pizzával felment.
Nevettünk rajtuk egy sort. Felhúztam a lábam, hogy Liam is elférjen.
-Köszi.-mosolygott, és lehuppant, és elővette a telefonját.
Beléptem a Twitterembe. Oh, Liam tweetelt.
,,@hannahofficial: Wow! Lassan több követőd lesz, mint nekem! :D"  kérdőn néztem rá, és visszaírtam.
,,@Real_Liam_Payne haha, csakhogy nekem 5000 van neked meg 5millió. xP"
Rámnézett, és elismerően bólogatott. Ekkor újra pittyegett laptopom:
@hannahofficial van még pizza?  (@niallofficial)
@niallofficial  Liamet kérdezd!
@hannahofficial  @niallofficial  azt nem akarjátok megbeszélni, hogy mikor mentetek el utoljára WC-re?!! 
Ránéztem Liamre, rákacsintottam, és felmentem az emeletre.
A bűnös nem figyelt. Elővettem a telefonom, és Tweeteltem neki.
@zaynmalik vigyázz, mert itt állok mögötted! 
Erre ő a hátára fordult, én meg a hasára ültem. Szegénykém alig kapott levegőt.
-Ezt nemnek veszem....-vigyorgott, és lelökött. Visszamentem Liamhez, ő adott egy pacsit. Szépen beszámoltam neki a történtekről.
@hannahofficial Gratulálok! ;) xx
Ekkor éktelen visítást hallottunk:
-LIAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAM! TE DISZNÓ! HOGY MERÉSZELTED MEGENNI A PIZZÁMAT?-üvöltött a szőke ír srác, hozzánkcsörtetett, Liam előtt meglóbálva az üres pizzásdobozt.A sonkadarabok a haján landoltak. Ujjal mutogatva röhögtem rajta.
-Ööö, Niall, ne zavarjon, de idáig hallottam a csámcsogásod,  méghozzá azt a pizzát etted, amit hagytam.....
A szőkeség ezt hallva felhúzta az orrát, és felballagott a lépcsőn. 5 perc múlva Liam telója csipogott.
,,Drága directionerek! Van egy aranytorkú nyomozónk! Tapsoljuk meg! @Real_Liam_Payne"
Természetesen Niall volt a tweetelő. Liam ismét büszkén kihúzta magát, Tarzan módjára ütögetni kezdte a mellkasát.
-Bolond....-nevettem rajta, mire összekócolta a hajamat. Ekkor már 5 óra volt. Liammel még eltwitterezgettünk egy darabig, Louis és Kata is beszálltak.Utána meg mind a 6-an társasozni kezdtünk. Ez a nap fergeteges volt!






2012. július 23., hétfő

Jó, és rossz hír

A hosszú, érzelmes csókot a doki zavarta meg. Becsörtetett az ajtón, és kissé sem zavartatva magát, így szólt:
-Elnézést, hogy félbe kellett szakítanom a filmjelenetet, de a fiatalurat 5 percen belül műtik!-mondta faarccal és kihátrált. Ekkor eszméltem csak fel.
-Jézusom Harry!-csak ennyit tudtam kinyögni.-Erről soha senkinek, jó?
A srác megszeppenve bólogatott.  Ekkor egy csapat orvos rontott be.A műtősök kitolták Harryt az ajtón.
Lerohantam a többiekhez. Mindenki sík ideg volt.
-Na, mi van vele?!-ragadta meg két vállamat Liam.
-Ebben a percben vitték be a műtőbe.
Senki nem válaszolt. Leültünk, és feszülten várakoztunk. A többiek halkan beszélgettek egymással. Én némán ültem. Sokkal jobban aggódtam érte most, mint 1 órával ezelőtt....pedig tudtam, hogy nem lesz semmi baj. Felvillantak előttem hatalmas, zöld szemei...a mosolya...észre sem vettem, hogy a gondolattól én is elvigyorogtam magam..
-Hé! Te meg min mosolyogsz? A bátyád lába forog kockán!-szólt rám Liam.
-Hupsz..csak eszembe jutott valami...-mentettem a bőröm.
3 óra feszült várakozás után, az orvost pillantottuk meg. gondterhelt arccal jött felénk.
-Uraim,van egy jó, és egy rossz hírem. A rossz az, hogy a barátjuk súlyosabb állapotban van, mint gondoltuk. A műtét nem sikerült. De holnap újra megpróbáljuk.-ecsetelte.
Könnyekkel telt meg  a szemem. Szorosan átöleltem Louist.
-De nyugodjanak meg, a lábát semmiképpen nem kell amputálni. Ez volt a jó hír. Most még altatásban van. Kívánnak bemenni, és ránézni?-kérdezte.
Hevesen bólogattunk. Követtük őt, egyenesen a Hazza szobájába.
-Fél óra!-jelentette ki a doki és otthagyott minket.
Odagyűltünk köré, és beszéltünk hozzá. Louis még valami idióta dalocskát is énekelt valamilyen zöld színű elefántról, aki komp akart lenni, de nem komplett.......
-Aki énekel az sem komplett-nyögte erőtlenül Harry. Felcsillant a szemünk.
-Szia Harry! Hogy vagy?-kérdezte Liam.
-Jé! Élek?-lepődött meg.
-Őőő-nézett körbe Lou-a jelek szerint igen. De nem vagyok egészen biztos benne.
 Ezt a kommentet Niall sem hagyhatta humor nélkül, így eléggé bamba fejet vágott:
Kitört belőlünk a nevetés. Még Harry is kacagott. ekkor eszméltem csak fel:
-Hol van Zayn?
-Tényleg, hol lehet?-kapott a szón Kata.
-Na szép, mondhatom! Otthon még, így szeretlek, úgy szeretlek, most meg: Jé tényleg hol lehet?-vágott ismét értelmes fejet a szőke ír srác. Kata úgy tett, mintha nagyon szégyellné magát. Nem bírtuk ki. Nevettünk rajtuk.
-Utánanézek, hol lehet.-mondta. kiviharzott az ajtón. Pár pillanat múlva Zaynnel az oldalán állított be.
-Zayn...sápadt vagy. Jól érzed magad?-aggodalmaskodott Daddy D.
-Persze, semmi bajom, tényleg.-nyugtatta a srác.
-Úgy nézel ki, mint egy zombiii-ment felé kinyújtott karral, ólomléptekkel Niall.
Most Zayn következett a hülye-fej kategóriában. A jelek szerint ő vitte a pálmát: 
-Hogy merészeled?!-sikoltotta, akár egy lány, belenyúlt a zsebébe, előszedett egy tükröt( nem tudni hogy került oda) és szenvedélyesen nézegetni kezdte magát. Mikor semmiféle hibát nem állapított meg, zsebrevágta. Elvoltunk még egy darabig. Visszajött a doki, és kiküldött. Beszállltunk a kocsiba, és visszaindultunk. Kicsit üres volt a ház Hazza nélkül.... Gondoltuk, nekiállunk egy kicsit bulizni, hogy oldjuk a feszültséget. Bekapcsoltuk a zenét és táncoltunk. Most nem volt pia sem, szerencsére. Mikor kipartyztuk magunkat, aludni tértünk...az ágyban fekve sem hagyott nyugodni a gondolat.....Harry Styles belémesett....


2012. július 21., szombat

A party utáni nap......


Sziasztok! Előre is bocsi a hosszú részért, de elragadott a hév. :) Remélem megértitek! köszi a sok támogatást! szeretünk titeket!



Szörnyű fejfájásra keltem. Kinyitottam a szemem, hát nem a madáritatóban vagyok?! Dehogynem. Vajon hogy kerültem ide? Ki tudja....Felültem, körbeszemléltem a terepet. Emberek szétszórva. Niall arccal egy tál hamburgerbe feküdt, Zayn félik a küszöbön, Louis kifeküdt a füvön, Kata  a medence szélén dőlt ki, az ikrek pedig egymáson feküdtek keresztben..Kikászálódtam az itatóból, a pázsiton megpróbáltam egyensúlyban tartani magam kisebb-nagyobb sikerrel. Forgott velem a világ. A legrövidebb úton bekóvályogtam a lakásba, a konyhába siettem, és Algopyrint kerestem.Mikor már nem szédültem, felmentem az emeletre, kerestem Liamet, akit a szobájában, józanon találtam.(egészségügyi okokból).
-Szia hercegnő! Hogy vagy?-szegezte felém a kérdést.
-Fogjuk rá-legyintettem.-Segítesz felébreszteni a skacokat?-vetettem be kutyaszemeimet.
-Persze hugi! Induljunk.
Különleges módszert választottunk barátaink felzargatásához. Egy kupacba húztuk őket, majd egy HATALMAS vödör vízzel leöntöttük őket. Ezzel a várt reakciót értük el, s gyorsan elszaladtunk a helyszínről, nehogy a csámpás,másnapos, dühös haverok utolérjenek. Bepattantunk a kocsiba, és egyenesen a plázába menekültünk. Liamen álruha volt. Beültünk a McDonald'sba, és egy nagy rakás kaját rendeltünk.
-Mennyi lehet az idő?-kérdeztem elgondolkozva.
-Dél lesz 10 perc múlva.-kaptam meg a pontos választ.
-Köszi. Ááá itt is a kaja! Farkas éhes vagyok!-csaptam össze a tenyeremet a szám szélét nyaldosva. Liam elnevette magát. Miután bevágtunk 3 hambit és egy rakás sültkrumplit, előkaptam a pénztárcámat.
-Ne már!-nyafogott Liam.-a vendégem vagy!-kacsintott.
-Szerinted a többiek mit szólnak majd, ha megtudják, hogy mi mekiben voltunk addig, amíg ők az algopyrint tolták magukba?-vihogtam.
-Fogalmam sincs, de szerintem vigyünk nekik is.
-Jó.
Rengetek kaját rendeltünk, és hazaindultunk.
Az egész utcában hallani lehetett Hazza üvöltését, így gyorsabbra kapcsoltunk. Hamar leparkoltunk és berontottunk. A nappaliban találtunk rájuk. Harry a földön fetrengett a lábfejét szorongatva, Louis mellette ült és vígasztalta, Zayn ájuldozott, Kata erősítette őt, Niall meg egy villával a kezében csücsült a kanapén.Az ikrek meg egymást szorították, nehogy eláluljanak.Közelebb mentünk...Hazza lábfejéből egy villa állt ki, és a sebekből ömlött a vér.
-Mi folyik itt?-kérdeztük ijedten, egyszerre.
-Ööö, Niall és Harry ,,Evőeszközök háborúja- A villa visszatér"-t játszottak, mikor Harry kezéből kiesett a villa, egyenesen a lábába... -dadogta Louis.
-És ti nem csináltatok semmit?!-üvöltött Liam. Nem ismertem rá....
-Próbáltunk, de ha hozzáérünk, üvölteni kezd a fájdalomtól....-ecsetelte Niall.-de a mentőket már kihívtuk!-folytatta.
-Akkor jó.Harry! Nyugodj meg,  nem lesz semmi gond!-nyugtattam. Odamentem Zaynhez, aki barna bőre ellenére most falfehéren virított, átkaroltam a vállát, és felkísértem a szobájába. Szirénázást hallottam.
-Hanna! Itt vannak a mentők!-kiáltott Niall. Lerobogtam a lépcsőn.
-Niall, te menj hozd vissza Zaynt, hátha tudnak rajta segíteni.
Beengedtük az életmentőket, és Harryhez vezettük őket.
-Josh vagyok!-mutatkozott be a főnök.-Mi történt?-röviden ecseteltük az eseményeket.
-Rendben. Fiatalember! Nyugodjon meg! Nem lesz semmi baj, a lába épségben meg fogja úszni!-csitította.
Az orvos hozzáért a seb környékéhez, mire Hazza fájdalmasan felnyüszített.
-Be kell vinnünk a kórházba!-mondta a doki komolyan.
-Rendben! Nemsokára mi is ottleszünk melletted, Harry!-biztatta Liam.
-Elnézést, a barátunk nagyon rosszul van-mutattam Zayn felé.-iszonyodik a vértől. Segítene neki?
-Persze. Azt ajánlom, jöjjön velünk.
Harryt hordágyra fektették és betolták a kocsiba. Zayn a sofőr mellé ült.
Nagyon gyorsan elindultak...ami a rossz hír, szirénázva. Ekkor kezdtünk el nagyon aggódni.
-Jézusom! Már ennyi az idő?!-kiáltott fel John.-Rohannunk kell! Kaphatnék egy telefonszámot, ha esetleg újabb party lenne? -érdeklődött felém.
-Persze-ült ki a kényszeredett mosoly az arcomra. fogtam egy cetlit és felírtam a számomat. Mindenkit megöleltek, de én még egy puszit is kaptam az arcomra Eddytől. Ez kicsit fura volt...biztos csak barátságból, ugye?  Ránéztem Louisra...bosszúsan nézett az ikrek után. Most ez nem érdekelt különösképpen. Harryért aggódtam....bevágtuk magunkat a kocsiba, és elillantunk. Nem volt messze a kórház, így röpke 5 perc alatt odaértünk. A recepcióhoz futottunk.
-Jó estét! Harry Stylest keressük!-hadarta Liam.
-Sajnos nem mehetnek be. A sürgősségi sebészeten vár a műtétjére.-mondta higgadtan a szőke recepciós. Valahonnan ismerős volt....kék szem, szőke haj..idegelő akcentus...megvan! A doki, aki 2 hónapja még Zaynnel kavart. Cseppet sem változott....
-A főorvossal beszélhetnénk?-kérdezte Niall, aki most jelenleg egy fánkot rágcsált.
-Máris....-mondta idegesen a nőci.
-Joe Hartmannt kérjük a recepcióhoz!-szólt unottan a mikrofonba. Pár perc múlva egy idősödő, fekete hajú, bajszos doki futott be.
-Mondják, kérem!-szólt öblös hangján.
-Harry Styles egészségi állapota felől érdeklődnénk.-mondta illemtudóan Louis. Vajon honnan tanulhatott így beszélni?
-Áá, maguk a híres fiúbanda további tagjai.-nevette el magát.- A lányom nagy rajongójuk! Kérhetnék egy aláírást?-vigyorgott.
-Előbb mondja meg mi van Harryvel!-mondta idegesen Niall.
-Jó..A villát egy műtéttel el fogjuk távolítani fél óra múlva. Addig fájdalomcsillapítót kapott. Egész végig kábultan csak egy nevet motyog: Hannah....nem tudom ki lehet a lány. De jó lenne ha előkerítenék, mert lehet, hogy jobban lenne.-ecsetelte.
Mindenki rám nézett. Kicsit elpirultam, és így szóltam:
-Én vagyok az.
-Nagyon örvendek.-nyújtott kezet.
-És..-habozott Liam a kérdéssel-meg tudják menteni a lábát?
-Reméljük. Szerencsére nem nagyon hatolt mélyre a villa. Csak néhány ideget, és eret roncsolt. Az ifjú hölgy most velem jön. Maguk maradjanak itt.
Elindultunk. A folyosó végén bekanyarodtunk, beszálltunk egy liftbe, és a 15. emeletre mentünk. Egy újabb folyosóra értünk ki. Annak a végén volt Hazza szobája.
-A műtétig bentmaradhat. Utánna menjen vissza a többiekhez.-mondta az orvos, majd otthagyott.
Bementem. Harry aludt.
-Szia!-simogattam meg a karját.-Hát, ittvagyok.
-Ha-Hanna!-dadogta, s felnyitotta a szemét. Megszorítottam a kezét, és közelebb hajoltam, hogy halljam erőtlen hangját.
-Igen! Itt vagyok!
-El-el kell mondanom valamit!-nyöszörögte.
-Mondd! Csak mondd!-biztattam. Nem tudtam, hogy mit szeretne...hamburgert, esetleg vizet.Vagy nem tudom....
-Én sze-sze-sze...-nyögte.-azt hiszem szeretlek...
-Harry! Most a nyugtató beszél belőled! Biztos, hogy nem mondod komolyan!-legyintettem hitetlenül.
-Nem! És komolyan gondoltam. Betoppantál az életünkbe, és azóta is elvarázsolsz! Mikor meglátlak, a szívem kalapál....
-Én....én nem tudom mit szóljak.....
-Ne! Ne szólj semmit! Csak legalább....csókolj meg.....-kérlelt.
-De mi van Louisszal? Ha megtudja....vége van Larrynek...Tudod mennyire féltékeny típus.
-Ki mondta, hogy megtudja?
-Én...nem tudom....
-Akkor?-mosolygott. Felült, közel hajolt és ajkaink egymáshoz tapadtak.......



2012. július 20., péntek

MEGLEPETÉS!

Felmentem a szobámba, pakolni. Szegénykém úgy nézett ki, mintha bomba csapott volna bele. Az egész takaróm rejtélyes módon az ablakon(!) lógott kifelé, félúton. Egy nagyobb fuvallat ki is repítette volna. Szerencsére a levegő meg sem rezzent. Mikor beágyaztam, csöngettek. A srácok kint voltak a kertben,Kata meg fent húzta a lóbőrt a szobájában, így meg sem hallhatták. Leszaladtam ajtót nyitni. Már félúton lehettem a lépcsőn, mikor újabb csengetés.
-Jövök mááááár!-üvöltöttem.,,Mi lehet ennyire sürgős?!" -kérdeztem magamban. Leértem, már nyúltam a kilincs után, megragadtam, és szinte kitéptem az ajtót a helyéről. Két fiatal srác állt az ajtóban. Olyanok voltak, mint két tojás. Kék szem,egyforma ruha, és....az ég felé meredező haj.
-MEGLEPETÉÉS!-kiáltották egyszerre, olyan hangerővel, hogy beremegtek az ablakok.  ,,Már értem mire...azaz ki(k)re értették a srácok a meglepetést....na erre nagyon kíváncsi leszek..."-morfondíroztam magamban.
-Sziasztok!-üdvözöltem őket mosolyogva-van nevetek, srácok?-kérdeztem, mire ,,nemtudodkikvagyunk?"-fejet vágtak.
-Ő itt John-mutatott a jobb oldali a másikra-én pedig Edward Grimes vagyok. Mi vagyunk a Jedward! Még sosem hallottál rólunk?-hüledeztek.
-Óó, most hogy mondod, beugrott.-vigyorogtam zavartan.-Gyertek csak be! Van valamiféle megkülönböztető jeletek?-nevettem el magam. Erre kigombolták a kabátjukat( amit csak most vettem észre) és nevük kezdőbetűje volt kirakva csillámporból a pólójukra. ( John-J, Eddy-E) Szélesen vigyorogtak.
-Kértek valamit skacok?-kérdeztem.
-Köszi nem.-mondták kórusban. -Neked ugye van neved?-érdeklődte gyanakodva Edward, és hosszan végigmért.
-Hanna-nyújtottam kezet nekik.
-Cool! A többiek hol vannak?-folytatta a kérdezősködést.
-Hátul a kertben. Gyertek, megmutatom merre van!-ajánlottam.
Kint a kertben állt a bál.A medencében egy úszómatracon csücsült Zayn, halálfélelemben. Niall zabált, Harry részegen fetrengett az egyik bokorban, Liam a medence partjáról  feszülve nézte a bradfordi rosszfiút, Louis pedig gumikacsákkal úszkált Zayn mellett.
-Srácok!-bődültem el-Mi a sz@rt csináltok?! Miért nem figyeltetek Harryre?! És ki lökte be Zaynt? És Louis! Honnan szerezted a kacsákat?-ekkor Liam felállt, odajött hozzám, és higgadt hangon elkezdte:
-Hazza dugiban rendelt 3 karton sört, hánynia kellett, a medencébe vette az irányt, Zayn beijedt tőle és reflexből berúgta magát a vízbe és most nem tud kikászálódni. Louis meg a szomszéd kislánytól csórta a kacsákat és most hajótörötteset játszik.-mondta, és segélykérően rámnézett. Ekkor észrevette a megilletődött Jedwardot. Odasietett hozzájuk, és betuszkolta őket a házba. Mondott nekik valamit, majd rájuk zárta az ajtót. Visszajött s kezdett magyarázkodni:
-Hogy ne lássák ezt a felfordulást, bezártam őket, és mondtam, hogy ha éhesek a hűtőben van kaja meg üdítő, mindjárt megyek vissza, amint helyreállt a rend.
-Jó. Bemegyek Zaynért, Louist kirángatom a vízből. Tiéd lesz Hazza. Niall meg....csak Niall. Vele nem kell csinálni semmit.
-Értem!-mondta készségesen és elindultunk. Ruhástul bevetettem magam a medencébe, és kihúztam Zaynt. A parton hálásan megölelt, és még egy kicsi puszit is kaptam.
-Hé!-méltatlankodott Louis, és megindult a medence széle felé. Visszaugrottam és hosszan megcsókoltam.
-Szerencséd van, baby!-duruzsolta.
-Neked pedig nincs! Kérlek add vissza a kiscsajnak a kacsákat!
-Ajj.....jó visszaadom!-mondta, majd egyenként végigpuszilgatta mint a 6-ot, majd kiment a  vízből a kerítés felé, és átdobta a kacsákat. Az utolsónál egy hatalmas ÁUUUU-t lehetett hallani a kerítés másik oldaláról.
-Sorry!-kiáltott át BooBear, és törölközőért indult. Közben Liamet figyeltem aki besegítette a talajrészeg Harryt a házba.Bementem hozzájuk. Lefektettük a kanapéra,vittünk neki vizet, és visszatértünk a többiekhez, már a Jedwarddal.
-YAAAY!-kiáltotta Louis, és az ikrek nyakába ugrott.
-Eddy baby! Johnny baby! Olyan rég láttalak titeket!-kiáltotta nekik. Ezek szerint ő hívta meg őket.-Hé! aki még él legyen szíves idevánszorogni!-sikította. Liam, Zayn, Niall csatlakozott még.
-Íme, a híres nevezetes Jedward!-jelentette be ünnepélyesen, mire mi csak egy ,,you don't say?!" fejet vágtunk.A többiek is gyorsan bemutatkoztak nekik. -Jól van na!-morgott. -Skacok, érezzétek otthon magatokat!
-MEDENCEEE!-bődültek el, és rohantak a víz felé, s egy fejessel belevetődtek,ruhástul.
-Úgy látom kezdik megszokni a helyet...-nyögte ki Zayn. Gondoltam egyet, és csatlakoztam hozzájuk.Louis és Liam is követett. Niall szép lassan, a lépcsőn menetelt be.Nem akarta, hogy a kajájából, ( amit már sikerült megennie) nehogy búvár legyen.
-Ki szomjas? Szóljon most, vagy hallgasson örökre, mert most megyek üdítőért!-vigyorgott Zayn. 40°  fok tombolt, így mindenkinek szüksége volt hideg italra. Bement, és egy kómás Katával tért vissza. Meg egy rakat piával.Direkt megkértük, hogy ne alkoholt hozzon! Mégis egy csomó szesszel jött vissza. Na mindegy....egyszer élünk. Mikor már mindenki jól be volt állva, kezdődött a party. Már sötét volt. Bekapcsoltuk a zenét....táncoltunk....jól éreztük  magunkat....csak erre emlékszem....

2012. július 18., szerda

Köszönjük az 1010 látogatást!! :D Hihetetlen, hogy ennyiszer csekkoltatok már! Hálásak vagyunk! :')

2012. július 1., vasárnap

Sziasztok! 1 hétig nem leszek. Addig találgassatok, hogy mi legyen a köviben a csavarás! :) Jó nyarat, és olvasást! xoxo, Hanna

Mégis van remény?

 Felmentem a szobámba, és tárcsáztam. Uhh, kicsöng. Ez jó hír. BÍÍP! BÍÍP! még mindig semmi. Még egy pár BÍÍP!-után meguntam. Nem vette fel. Még vagy 10-szer próbáltam. Reménytelen. Gondoljuk át! Ha mi ittvagyunk, nem lesz One Direction. Ha nem lesz One Direction, meghalok! Ha meghalok, Louis is, ha ő is, Harry is, ha ő akkor Zayn is és ha ő is, akkor Kata is. Szóóóval marad Liam és Niall. Haha! Belegondolni is rossz.
Visszamentem Louisékhoz.
-Nem vette fel.-jelentettem be szomorúan.-Louis, kérlek! Beszélnem kell veled!-szóltam és intettem a lépcső irányába. A srác engedelmeskedett, és engem ismét a sírás kerülgetett. Leültünk az ágyra. Szorosan megszorítottam a kezét.
-Figyelj, én annyira sajnálom! Miattunk lehet, hogy...-kezdtem,de a számra tapasztotta az ujját.
-Ne mondd ki! Érted meghalni is képes lennék! A fiúk pedig úgysem engedik ezt meg! Majd legfeljebb a rajongókat hívjuk segítségül!-csitított.
-És mit mondasz magyarázatként? Hogy a csajaink miatt?-idegeskedtem tovább.-Rólam semmit sem tudnak! És, gondolom a szakítás után nem is fognak....-mondtam lehangoltan.
-Ki szakít kivel? Mert hogy én veled soha, az fix!-szögezte le a témát.
-De hát mi lesz a bandával? Nem ejthetitek úgy fejre tinilányok millióit!-nyüszítettem.
-Megoldjuk, csak bízd ránk! A rajongók is elszántak! Képesek segíteni! Most pedig nyugi, ne itasd az egereket, még a végén szörfdeszkával tudunk csak lejutni!-viccelődött, és összekócolta a hajamat. Ezt sosem hagyhatja ki. Zokszó nélkül tűrtem. Nagyon szomorú voltam még így is. Újra sírni kezdtem. Egy dolog vigasztalt csak: hogy még maradnak. De meddig?
-Louis!-kezdtem.-Mennyi ideig maradtok még?-kérdeztem szomorúan.
-Fogalmam sincs. 1 hónapig még biztos. Addig még úgy sem döntik el mi legyen...-hangzott a felelet.
-Akkor addig ráérünk kampányolni!-csillant fel a szemem.
-Kötve hiszem...-mondta lehangoltan.-Nem akarom, hogy kiderüljön, hogy mi van kettőnk közt.
-Egyszer úgy is meg kell tudniuk!
-még az esküvőnk előtt!-kacsintott rám. Mindketten nevettünk. Lecsörtettünk a lépcsőn. Louis beszámolt a beszámolnivalókról, és az ötletekről. Mindenkinek tetszettek. A borús felhők eltűnni látszottak. Újra egybegyűlt a csapat. Louis nagyon boldognak tűnt. Ömlöttek a poénok, melyek vidámsággal töltték meg a teret. Mintha mindenki elfelejtette volna a nehéz szavakat, amiket Liam mondott, mindazt, ami fél órával ezelőtt történt. Ennek nagyon örültem.
-Na gyerekek, oldottuk a feszültséget, mindenki igyon sósavat-kezdte Louis-Azért gyűltünk itt össze, hogy ne legyünk szanaszét! Komolyra fordítva! Hivatalosan a sajtó előtt még nem mondtuk ki a kapcsolatunkat. Itt az ideje végre, mert már másfél hónapja tart, és mivel ezt Hanna el tudja viselni, meg kell ünnepelnünk!-előkapott egy fényképezőgépet, magához szorított, én megpusziltam, fotózott, és felrakta Twitterre. Nem ezt akartam, de ha egyszer így alakultak a dolgok.....
-Zayn, ti jöttök!-utasítottam.
-Vígan dalolva!-válaszolt. Megcsókolta Katát, miközben fényképezett. És go to Twitter!  Eddig senki sem tudott rólunk. A másodperce beérkező kommentek alapján celebek lettünk, és sok a gyűlölködő. Meg persze olyan is, aki azt hiszi Elenaorral jár...azoknak írta, hogy nem stimmelt minden köztük...Így hát minden okés. Már délután 6 van.....A srácok azt mondták, tartogat valamit az este........