Jó, és rossz hír

A hosszú, érzelmes csókot a doki zavarta meg. Becsörtetett az ajtón, és kissé sem zavartatva magát, így szólt:
-Elnézést, hogy félbe kellett szakítanom a filmjelenetet, de a fiatalurat 5 percen belül műtik!-mondta faarccal és kihátrált. Ekkor eszméltem csak fel.
-Jézusom Harry!-csak ennyit tudtam kinyögni.-Erről soha senkinek, jó?
A srác megszeppenve bólogatott.  Ekkor egy csapat orvos rontott be.A műtősök kitolták Harryt az ajtón.
Lerohantam a többiekhez. Mindenki sík ideg volt.
-Na, mi van vele?!-ragadta meg két vállamat Liam.
-Ebben a percben vitték be a műtőbe.
Senki nem válaszolt. Leültünk, és feszülten várakoztunk. A többiek halkan beszélgettek egymással. Én némán ültem. Sokkal jobban aggódtam érte most, mint 1 órával ezelőtt....pedig tudtam, hogy nem lesz semmi baj. Felvillantak előttem hatalmas, zöld szemei...a mosolya...észre sem vettem, hogy a gondolattól én is elvigyorogtam magam..
-Hé! Te meg min mosolyogsz? A bátyád lába forog kockán!-szólt rám Liam.
-Hupsz..csak eszembe jutott valami...-mentettem a bőröm.
3 óra feszült várakozás után, az orvost pillantottuk meg. gondterhelt arccal jött felénk.
-Uraim,van egy jó, és egy rossz hírem. A rossz az, hogy a barátjuk súlyosabb állapotban van, mint gondoltuk. A műtét nem sikerült. De holnap újra megpróbáljuk.-ecsetelte.
Könnyekkel telt meg  a szemem. Szorosan átöleltem Louist.
-De nyugodjanak meg, a lábát semmiképpen nem kell amputálni. Ez volt a jó hír. Most még altatásban van. Kívánnak bemenni, és ránézni?-kérdezte.
Hevesen bólogattunk. Követtük őt, egyenesen a Hazza szobájába.
-Fél óra!-jelentette ki a doki és otthagyott minket.
Odagyűltünk köré, és beszéltünk hozzá. Louis még valami idióta dalocskát is énekelt valamilyen zöld színű elefántról, aki komp akart lenni, de nem komplett.......
-Aki énekel az sem komplett-nyögte erőtlenül Harry. Felcsillant a szemünk.
-Szia Harry! Hogy vagy?-kérdezte Liam.
-Jé! Élek?-lepődött meg.
-Őőő-nézett körbe Lou-a jelek szerint igen. De nem vagyok egészen biztos benne.
 Ezt a kommentet Niall sem hagyhatta humor nélkül, így eléggé bamba fejet vágott:

Kitört belőlünk a nevetés. Még Harry is kacagott. ekkor eszméltem csak fel:

-Hol van Zayn?

-Tényleg, hol lehet?-kapott a szón Kata.

-Na szép, mondhatom! Otthon még, így szeretlek, úgy szeretlek, most meg: Jé tényleg hol lehet?-vágott ismét értelmes fejet a szőke ír srác. Kata úgy tett, mintha nagyon szégyellné magát. Nem bírtuk ki. Nevettünk rajtuk.

-Utánanézek, hol lehet.-mondta. kiviharzott az ajtón. Pár pillanat múlva Zaynnel az oldalán állított be.

-Zayn...sápadt vagy. Jól érzed magad?-aggodalmaskodott Daddy D.

-Persze, semmi bajom, tényleg.-nyugtatta a srác.

-Úgy nézel ki, mint egy zombiii-ment felé kinyújtott karral, ólomléptekkel Niall.

Most Zayn következett a hülye-fej kategóriában. A jelek szerint ő vitte a pálmát: 

-Hogy merészeled?!-sikoltotta, akár egy lány, belenyúlt a zsebébe, előszedett egy tükröt( nem tudni hogy került oda) és szenvedélyesen nézegetni kezdte magát. Mikor semmiféle hibát nem állapított meg, zsebrevágta. Elvoltunk még egy darabig. Visszajött a doki, és kiküldött. Beszállltunk a kocsiba, és visszaindultunk. Kicsit üres volt a ház Hazza nélkül.... Gondoltuk, nekiállunk egy kicsit bulizni, hogy oldjuk a feszültséget. Bekapcsoltuk a zenét és táncoltunk. Most nem volt pia sem, szerencsére. Mikor kipartyztuk magunkat, aludni tértünk...az ágyban fekve sem hagyott nyugodni a gondolat.....Harry Styles belémesett....