A lopás

Hanna szemszöge:
Már a srácok házánál voltunk. Ordítást hallottunk, így kipattantunk a kocsiból, és rohantunk.Totojázás nélkül betörtük az ajtót. Bent mindenki sírt.Zaynék hamarabb hazaértek mint mi.
-Mi történt? -kérdeztük feszülten.
-Valaki kirabolt minket!Minden értéket elvittek! Még az alsóinkat is!-hüppögött Harry.
-Az alsóitokat is?És még mit? -szörnyülködtem.
-Az ékszereimet!-bőgte Zayn.-És az összes tükrömet! És, és......-itt elhallgatott-hol van Kata?-kérdezte ijedten.
-KATAA! MERRE VAGY? NE JÁTSZADOZZ VELÜNK! EZ KOMOLY! GYERE ELŐ!!-ordítoztunk kórusban, de semmi válasz.
-Megyek körülnézek! Ha látok valamit, visítok!-ajánlott fel Louis, meg sem várta a reakciónkat, puszit nyomott az arcomra, és indult fel a lépcsőn.
-Vigyázz magadra!-kiáltottam utána.
Láttam, hogy Liam falfehér, odamentem hozzá, és lassan a kanapé felé kísértem.Tudom mennyire tud aggódni valakiért. Jó, hogy megismertem őt. Olyan, mint egy apa. Nekem egy pótapa, ugyanis apu a születésem előtt meghalt.Sosem ismertem......de legalább valaki pótolja :)
-Sehol sincs!-A szerelmem hangja zavarta meg elmélkedésem. Rosszat sejtettünk...Katát elrabolták!
-Hívjuk a zsarukat!-vetette fel az ötletet Zayn. Míg ő a telefonjával babrált, odamentem Liamhez.
-Tudom, mennyire aggódsz Katáért, de hidd el, megtalálják! Olyan rossz látni, ha így le vagy törve!-megöleltem.Könnycseppet láttam a szemében, ami egy perc múlva kis patakként csordult végig az arcán.
A vállára hajtottam a fejem.Egyszerre furcsa érzés fogott el.....és mellé egy kérdés: Hol lehet még Louis? Még nem jött le!
-TUDOM HOL JÖTT BE!-hallottam a hangját. Legalább nem lett baja.Gondolkozás nélkül feltrappoltunk a lépcsőn.Liam lent maradt, és még mindig az ájulás ellen küszködött.
A szobám ( amit a fiúk nekem rendeztek be) ablaka volt kitörve! Hol vannak a ruháim? A szekrény ajtaja kitörve. Furcsa parfümillatot éreztem.
-Ti is érzitek?-kérdeztem  félelemtől reszkető hanggal.
-A parfümöt? Igen. Drága lehetett.-állapította meg Harry.
Ismét szörnyű gondolat költözött a fejembe. Mi van, ha Gigi volt? Gondolataim közt ismét felbukkant Kevin.
-Ööö figyeljetek! Emlékeztek Kevin elrablására?-itt Louis könnyekben tört ki, és megfogta a kezem.- azt hiszem, tudok ki lopta el. És az a gyanúm, hogy ezt is ő tette.
-Ki vele! Mondd már! Ki az? -üvöltött rám ingerülten Zayn, de tudtam, hogy csak a félelem váltja ki belőle.
-Gigi!-böktem ki némi habozás után.
-Gigi? Ki az a Gigi?-kérdezték egyszerre.
-Egy lány az osztályból. Mindig versenyezni akart velem.A koncerten is ottvolt. Tudjátok, első sor a rakás ékszerrel a kezén.
-Jaa, igen, és?-sürgetett Harry.
-Mikor Tommo a fejére tette a galambot, az utána leesett és a kéz már nem volt ott. Biztos voltam benne, hogy ő volt. Most pedig a parfüm.Meg a ruhák. Sokszor irigykedett a cuccaimra. Ő tette!
-Ez baromság!-mondta Niall.
-Igen? Van jobb érved?!
-Ööö...nincs, de a tiéd hülyeség!
-Jó, akkor agyaljatok ti!-lerohantam Liamhez,mert éreztem, hogy fent háború kerekedik.
Időközben megjöttek a rendőrök. Míg fent veszekedtek, mi mindenről beszámoltunk. Még Gigit is elmondtam.Megdicsértek. Azt mondták, valószínűleg ő tette.A többit rájuk bíztam, meg azt is, hogy ez ne kerüljön be a tévébe.
Felhívtam anyut, hogy mivel vége a sulinak, hadd maradjak itt. Beleegyezett, hogy amíg a srácok nem mennek vissza, maradhatok.
Felmentem, és megmondtam a rendőrök üzenetét, miszerint igazam volt. Nagyon ledöbbentek, és elégedett vigyor ült ki az arcomra. Egyszerre borultak a nyakamba. Louis maradt legtovább, és szenvedélyesen megcsókolt.Ebben minden benne volt a büszkeségtől kezdve a szerelmén át a félelemig minden.
Lementünk Liamhez, aki ezúttal már az ablakcserét inténzte telefonon. Mikor végzett, így szólt hozzám:
-Ügyes vagy hugi! Belőled nyomozó lesz!-nevetett és megölelt.
-ÉHES VAGYOOK!-mondta Niall, és úgy tett mintha elájulna. Nevettünk, és Harry már a konyhában volt.
-Mi lesz a vacsi? -kérdezte Zayn.
-Csirkés pizza.- vigyorgott Hazza, mivel tudta, hogy a csirke Zayn gyengéje, a pizza pedig Liamé, meg persze a többieké.
Egy hét múlva a rendőrség kopogtatott, hogy tényleg Gigi volt az elkövető. Egy nagy zsákban hozták vissza a  lopott holmikat, velük együtt Kevint. Louis örömujjongásban tört ki, és puszilgatta, ölelgette a kitömött madarat.
-Azt hiszem vetélytársam akadt.-mondtam, és a fiú bűnbánóan nézett, és odanyomta a galambot az arcomhoz, mintha puszit adna.Akaratlanul is mosolyogtam és megcsókoltam. Persze nem  a galambot, hanem BooBeart. Azon az estén hatalmasat buliztunk. Louval kiültünk a kertbe csillagokat nézni. Harry tántorgott ki az ajtón, érdekes szagot árasztva.
-Helobelobolo, hogy ityeg a fityeg? Jól, akkor minden rendibendi.-mondta, majd alva esett össze. Még horkolt is!
Hatalmasat röhögtünk.Ezután Zayn következett, aki nem kitántorgott, hanem szabályosan kiesett az ajtón.
-Zayn, ne! Ne mondj semmit. Tudjuk, hogy a sárga földig lepiáltad magad.
-De, de én- nyögte ki hatalmas csuklások közepette- én nem ittam semmit.Hökk! Én, én csak.....ööö izé.....tevét kergettem az Antarktiszon és és.....hallucináltam.
-Kicsit sem vagy beb@szva, igaz?-kedveskedtem neki nyájasan.
-Hát persze! Hökk! -és ő is összeesett.
-Úgy látszik, ma sok irányt kell bevinni!-viccelődött Louis, amin az épen megmaradt srácok is jót virultak.
A felhőtlen vidámság mögött volt még egy rejtély......hol lehet Kata? A zsaruk nem szóltak róla semmit.....