Szörnyű hír

Ma már nyugodtabban aludtan, de még mindig nem teljes megnyugvással. Izgatott a kérdés:
,,Miért maradnak eddig?" Tudom, szemétség lenne, ha megkérdezném, de muszáj lesz. Lehet, hogy azt hiszik majd, azt akarom, hogy menjenek. De nem. Csak aggódok. Én teljesen boldog vagyok velük. Majd este kérdem meg. Lefekvés előtt. Legalább  utána egy darabig nem kell magamon viselnem a megvető, gyűlölködő pillantásokat.  Kivéve, ha bekamerázzák a szobámat. Bár akkor sem maradnak le semmiről, mert a kérdés után Louis is szakítani fog....félek...félek, hogy nem merem megkérdezni....Louis horkolása szakította meg sötét gondolatmenetemet.... akaratlanul is elmosolyodtam s egyben el is szomorodtam, hisz holnap már ezeket a horkantásokat sem fogom hallani. Képtelen voltam tovább ott feküdni mellette. Fojtogatott a sírás. Jobb lesz, ha ezt előbb Katával dumálom majd meg. Még mindig  bömbölhetnékem volt, szóval óvatosan leemeltem magamról a horkoló Tommo karját, megpusziltam a száját, de de az egész arca könnyes lett. Ah, mire felébred, úgyis felszárad. Lebotorkáltam a lépcsőn, ugyanis éjfél körül lehetett, és ilyenkor nem szokott látni az ember, de legurulni sem szándékozik. Mikor végre leértem a konyhába, borzalmasan nézhettem ki.
Leültem Louis helyére, és patakokban folytak a könnyeim. Túl nagy lármát nem akartam csapni, így csendesen itattam az egereket. Már csak az hiányozna, ha valaki meglátna ilyen állapotban! Léptek zaját hallottam. Megriadtam, de ez elmúlt, mikor Katát láttam meg a lépcsőfordulóban.  Nyilván inni jött. Hatalmas kő esett le a szívemről. Ő nyugodtan megláthatott így.
-Mi a baj?-jött közel, és riadtan méregette könny-áztatta arcomat.
-Meg kell beszélnem veled valamit!-böktem ki némi habozás után.
Elmeséltem az egész kérdés ügyet a nem hallom Louis horkolásáig, töviről hegyire mindent. Nyugodtan meghallgatott, és nyugtatott, hogy nem lesz semmi baj. Ez csak egy kérdés.
-Bárkivel előfordulhat ilyesmi!-mondta. Persze...együtt lakik a One Directionnel,  Louis Tomlinson a pasija, és több mint egy hónapig semmi hír a következő koncertjükről, DE még dedikálni sem mennek...-gondoltam bosszúsan. Még pár órát marasztaltam, mert láttam, ő sem tud már ezek után aludni.
-Na, csajszi, most pedig szedd rendbe magad, mert mindjárt lebukdácsol Lou a lépcsőn, aztán magyarázkodhatsz!-nevetett Kata. Megfogadtam tanácsát. Eltüntettem a sírásnyomokat, és barátnőm jóslata beteljesült. Louis csoszogott le, és szomorúan nézett rám.
-Hová tűntél?-kérdezte kiskutya szemekkel. Majdnem kitört belőlem ismét a zokogás, de türtőztettem magam, és még egy kis vidámságra is futotta. Odaszaladtam hozzá, megcsókoltam, összekócoltam a haját, rámosolyogtam, és megöleltem. Mint egy csapásra elfeledte bánatának okát, és kajánul emelgette a szemöldökét:
-Ez tetszik!-kacsintott, és vadul megcsókolt. Kata a háttérben csak röhögött, mire sikerült odacsődítenie a dühös, kialvatlan bandát a konyhába.
-Éppen egy Nando's-ban faltam, mikor felébresztettél!-dühöngött Niall, de nem vettük túl komolyan. Inkább csak mosolyogtunk rajta.
-Elmész, és még aludni sem hagysz! Egy ilyen nőszemélyt!-ásította Zayn, és megcsókolták egymást Katával.
-Remélem sejted, hogy ezt még visszakapod baby!-vigyorgott ördögien Harry.
-Hé!-nevetett  ál-dühösen Zayn, és szorosan magához húzta imádottját.
Liam ahelyett, hogy Kata dorgálásával fecsérelte volna idejét, egyenesen a nappaliba vette útját, és elterült a kanapén. Mi pedig helyet foglaltunk az asztal körül.
-Mit kértek reggelire?-kérdezte Hazza, mire felcsillant Niall szeme, és már nem is tűnt nagyon álmosnak.
-Csirkee!-szagolt áhítattal a levegőbe Zayn.
-Okés!-fogadta el az ajánlatot Harry. A többiek még olyan álmosak voltak, hogy fel sem fogták, mit mondott Zayn. Csak kábán bólogattak.
Mikor megkajoltunk, már senki sem volt álmos.Csak Liam szunyált még. Louis TV-zni akart, és mintha észre sem vette volna, hogy ott van Daddy,ráült a lábára.
-Louis! Csak nem hiszed azt hogy alszok?-kérdezte az élő kanapé.  Tommo, mintha meg sem hallotta volna, ült tovább a legnagyobb lelki nyugalommal. Nem érezte a közvetlen veszélyt. Liam megrántotta lábát, mire Lou a földön kötött ki. Mi némán figyeltük az eseményeket.
-Hé! Ez nem volt humánus megoldás!-dörzsölgette sajgó hátsóját Louis. Mintha tüntetne, ottmaradt a földön, odatelepedtem mellé, és ott ültünk némán. Megnéztük a reggeli híreket.
-Mit keres még mindig Pesten a One Direction?-kérdezte a műsorvezetőnő. Egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Csak Kata vette észre, a többiek ugyanis szikrát szóró szemekkel nézték Louist. Meglepődtem.-A híres brit fiúbanda elhatározta,-folytatta a műsorvezető- hogy felderítik fővárosunk rajongó-állományát egy koncert erejéig, mely április 20-án zajlott le. Azóta több, mint másfél hónap telt el. A menedzser nem kíván nyilatkozni a történtekről.-fejezte be végül. Némaság következett hosszú perceken keresztül.
Liam vágott bele a feszültségbe:
-Hát...srácok nem kerülgethetjük tovább a témát.-mondta komoran.-Ez az őrült-mutatott Louis felé-mindenáron maradni akart. És pont miattad, Hanna! Mert ennyire még Elenaort sem szerette.-mondta, mire könnyek szöktek  szemembe-Zayn is tetőzte azzal, hogy ő nem hagy itt Téged, Kata! És titokban felhívta a mendezsert, aki ezért fel akarja oszlatni a One Directiont.-néma csönd állt be. Katával sírni kezdtünk.
-Csakis miattunk oszlana fel a banda?-hüledezett.
-Úgy néz ki.....-vallották be.
-Nem akarom, hogy szakítsatok, de muszáj lesz!-sírtam
-Soha! Semmi pénzért! Én komolyan jobban szeretlek mint Elenaort!Soha, senkit nem szerettem még ennél jobban! Ölni képes lennék, csak hogy minden nap lássam a mosolyodat!-mondta a könnyeivel küszködve, eredménytelenül. Egymás vállán sírtunk. Mindannyian csatlakoztak. Ha ezt a fanok látnák.....kitérnének a hitükből. Ennyi jókedvű srác....sír! Katáról,meg rólam még nem is tudnak!  Ekkor hirtelen döntöttem....felhívom a menedzsert!